A történelemtanítás gyakorlata

Bányai Bence

A négy kulcskompetenciák fejlesztése történelem órákon

Bevezetés

A történelemórai kompetenciafejlesztés egyre nagyobb hangsúlyhoz jut a történelemórákon. Ez a lexikális tudás csökkenésével, de nem teljes megszűnésével jár együtt, sőt az egyik fejlesztési terület a tudás megszerzésével és beépítésével kapcsolatos. A történemhez négy nagyobb kompetenciaterület, fejlesztési feladat jár együtt. Ez a négy terület a következő:

A fejlesztési feladatok szerkezete

Ismeretszerzés, tanulás
Kritikai gondolkodás
Kommunikáció
Tájékozódás időben és térben

Mindegyik területhez sajátos feladattípusok társíthatók, de fontos elmondani, hogy az egyes feladattípusok gyakran, sőt álltalában több fejlesztési feladatban segítséget nyújthatnak a gyerekeknek. Vegyünk erre egy példát is: a kommunikáció kompetenciaterület első osztálytól egészen a középiskola végéig foglalkozik az „események elmesélése élő szóban, illetve emlékezetből” feladattípussal. Ez lehet akár egy rövid órai kérdés, esetleg felelés formájában is. Viszont ha hozzá kapcsoljuk egy másik terület, a kritikai gondolkodás, első osztálytól hatodik osztályig kialakítandó részterületét, a „Annak felismerése, hogy egy adott szöveg többféleképpen is értelmezhető” területet valamilyen feladat formájában, akkor máris két fejlesztés is megvalósulhat.

A rövid elméleti áttekintés után mindegyik területhez készítettem feladatokat is, illetve mindegyik terület céljait és fontosággát tárgyalom. A feladatoknál az egyszerű feladatoktól a nehezebbek felé haladok, területenként két-három feladattal. Mindegyik feladatot egy személy, téma vagy tankönyvi lecke köré rendelem, így segítve a fejlődési ív megfigyelésének lehetőségét.

Ismeretszerzés, tanulás

Az ismeretszerzés véleményem szerint az oktatásban legrégebb óta megtalálható fejlesztési terület. A lexikális tudás gyűjtését, értelmezését, rendszerezését jelenti. Ez a terület alsóbb osztályokban még rövidebb szövegek olvasásával, egyszerűbb információk megszerzésével foglalkozik. Az általános iskola felsőbb osztályaiban már a személyek viselkedése, illetve a lényeg kiemelése kerül elő. Gimnáziumban már források (grafikonok, diagrammok stb.) elemzésével, és akár oknyomozással is foglalkozhatnak a gyerekek. Ehhez a fejlesztési feladathoz is hozzátartozik még az atlaszok, lexikonok használatának tanulása, illetve egyre jobban beépülve az oktatásba, az internet alkalmazása is.

Ismeretszerzési feladat 1.

Az első ismeretszerzési feladatban egy rövid forrás elolvasása után kell a tanulónak kérdésekre válaszolnia. Ezt az anyagot 11. osztály elején tanulják a diákok, az OFI-s tankönyvben pedig már 9. óta rengeteg hasonló feladat van. A feladatok Deák Ferenc személyével foglalkoznak.

A Cassandra levél:

Olvasd el figyelmesen a levelet, majd válaszolj a kérdésekre!

„Barátom!

Engedd meg e megszólítást azon múlt emlékének nevében, amely a hosszú számkivetés keservei, a hazafi bánat és családi bú súlya alatt előttem mindig szent maradt.

Mi nemcsak elvrokonok, de barátok is valánk, a szó nemesebb értelmében férfikorunk szebb szakaszán keresztül, midőn még egy irányban haladtunk a hazafiúi kötelesség ösvényén.

Nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy azon nagy, azon példátlan befolyás, melyet a nemzet határozataira gyakorolsz, azon álláspont következése, melyet 1861-ben választottál. S nem vélek hibázni, midőn állítom, hogy a roppant erkölcsi hatalomnak, mely kezeidben van, kulcsa abban fekszik, hogy a romlatlan nép ösztönszerűsége Téged, a nemzeti jogok békés úton visszaszerzésének terén vezérét, még mindig az 1861-i jogalapon vél állani.

Pedig már régen nem állasz ott. A jogvisszaszerzés álláspontjáról a jogfeladás sikamlós terére jutottál... Mi marad még feladni való mindazon jogokból, amelyek az alkotmányos állami élet lényegét és biztosítékait képezik...? [...]

A magyar hadsereg az osztrák birodalmi hadsereg kiegészítő részévé dekretáltatik [rendeltetik], s annak nemcsak szervezete s vezénylete, de még alkalmazása is a magyar miniszteri felelősség alul elvonatik, és a magyar országgyűlésnek nem felelős birodalmi kormány rendelkezése alá bocsáttatik.

A hadi költségvetés megvizsgálásának s megszavazásának joga a magyar országgyűléstől elvonatik, s a birodalommal közös delegációkra ruháztatik át, s így idegen avatkozásnak, szavazásnak, határozásnak vettetik alá.

Ezáltal elveszti nemzetünk az alkotmányos állami élet legfőbb, legpraktikusabb életbiztosítékát. […]

Cassandra-levél, 1867

Miért tartja Kossuth Lajos Deák Ferencet barátjának?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Mit tart a levél írója az alkotmányos állam legfőbb biztosítékának?

…………………………………………………………………………………..................................................................................................................................................................................

Mit gondol Kossuth, Deákot mivel bízta meg a magyar nép?

Ismeretszerzési feladat 2.

A 2012-es Nemzeti Alaptantervben nagy szerep jut az internet és a térkép használata. Ebben a feladatban ezért ezek felhasználása kerül előtérbe. Egy nagyobb csoportos feladatot képzeltem el, ahol a diákok Deák Ferenccel, a „Haza Bölcsével”, mint élő személlyel ismerkedhetnek meg. Az internethasználat ott jelenik meg benne, hogy az egész osztály tablet számítógépekkel dolgozik, és a szövegeket a közös Facebook csoportban osztom meg mindhárom csoporttal. A saját véleményalkotás egyébként a kritikai gondolkodáshoz tartozó kompetenciaterület, tehát a feladat ahhoz is kapcsolódhat, emellett, mivel a csoportok elő is adják az osztály előtt műveiket, így a kommunikáció területet is fejleszti.

Deák Ferenc, a Haza Bölcse”

Az osztályt létszámtól függően három csoportra osztom. Mindhárom csoport egy-egy esemény leírását kapja meg a személyről. Az elbeszélésekhez feladatul adom, hogy a diákok csapatonként két percben meséljék el, hogy miről olvashattak. Ezt előtte együtt meg is kell beszélniük, melyre időt is adok, öt percet.

(Ebbe a dokumentumba nem másolom bele az egész szövegeket, mert elég hosszú lenne, de a források között található a szövegek linkje.)

Az első csoport Deák Ferenc születésével és életével foglalkozik.

Ehhez megkapják az „Édesanyja nem éli túl születését” címen megtalálható szöveget, de a címet kicserélem „Deák születése”-re. Valamint az „Iskolái, gyermekkora” című részeket.

A második csoport feladata Deák legkedvesebb beszélgetőtársának bemutatása, valamint Deák 1848-49-es szerepvállalásával is ők foglalkoznak majd.

Ehhez megkapják a szövegek közül a „Legkedvesebb beszélgetőtársa” és a „Az 1848-1849-es forradalomban…” című részeket.

A harmadik csoport feladata a kehidai birtok bemutatása. Mutassák be, hogyan kapcsolódott ki Deák Kehidán, milyen ismerősei éltek itt.

Ehhez kapják a „Kehida a kikapcsolódás színhelye” című szöveget.

Kritikai gondolkodás

A kritikai gondolkodás egy nagyon fontos fejlesztendő feladatcsoport, melyre a Nemzeti Alaptanterv is nagy hangsúlyt fektet. Az alsóbb osztályokban kezdődik ennek megalapozása, még igen egyszerű összefüggések, és kapcsolatok megértésével. A gyermekeknek fel kell ismerniük például, hogy valós vagy kitalált szereplőről olvasnak, meg kell tanulniuk leírni mindennapi életüket is. Magasabb szinteken, az általános iskolai felsőben már egyes korszakok összehasonlításával, különbségek felismerésével is foglalkoznak, sőt már feltevéseket, érveket is tanulhatnak. A gimnáziumok és egyéb középiskolák felhasználhatják a már megszerzett tudást, náluk már a diákoknak fel kell ismerniük a szerző esetleges elfogultságát, érveket és ellenérveket is kell gyűjteniük vitás kérdésekben is. Ezt a témát a 15.-17. századi magyar történelemhez kapcsolt feladatokkal kívánom bemutatni.

Kritikai gondolkodás 1.

Az források és saját tudásod segítségével válaszolj a kérdésekre!

„Ha én magamat megkoronaztattam volna, soha énnalam bolondabb fejedelem nem lőtt volna, mert a török mindjárt az országnak véghazait en tőlem megadatni kivanta volna.”

(Bethlen a korona visszautasításáról; 1620)

„A kiralyi felség a mágnásokat es nemeseket, a szabad városokat, továbbá a magyar véghelyeken évő magyar katonákat vallásukban megháboritani nem fogja. A nádort a legközelebb tartandó első országgyűlesen régi szokás szerint meg kell választani.”

(Nikolsburgi beke; 1621)

„mind Isten egyházában, mind a világi ügyekben és a külpolitikában is bármely dologban kívánjuk, munkásságodnak hasznát vehessük”

(Bethlen Gábor levele Bojti Veres Gáspárhoz, 1618)

Miért nem koronáztatta meg magát Bethlen Gábor?

……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...Nevezd meg Erdély három szabad vallását! Kikre nem vonatkozott a szabad vallásgyakorlás?

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….Milyen intézményekbe mehetett Bojti Veres Gábor tanulni? Miért támogatta Bethlen Gábor a taníttatását?

Kritikai gondolkodás 2. feladat.

A kritikai gondolkodás fejlesztésére, gyakorlására kiválóan alkalmas egy korszakhoz kapcsolódó megoldatlan rejtvény, vagy vitatéma. A magyar koraújkor egyik legjelentősebb ilyen témája véleményem szerint Báthory Erzsébet, akinek bűnösségéről vagy ártatlanságától a mai napig nem sikerült megbizonyosodnunk, bár a mai történészek már inkább a „csejtjei rém” ártatlansága mellett állnak ki. A feladat során együtt ismerjük meg a hölgy életét, majd a végén szavazással eldöntjük, hogy vajon tényleg boszorkány volt-e. A feladat előtti órán a diákokkal elolvastatok egy Rubicon és egy Múlt-Kor cikket, hogy kicsit megismerjék, miről is lesz szó.

Báthory Erzsébet. Bűnös vagy ártatlan?

„Báthory Erzsébet, aki házasságban élt Nádasdy Ferenccel, hogy ennek a férfinak elkötelezettje legyen, lemondott a katolikus szentségekrõl, és a lutheránus hittel kötötte össze magát, amelyet férje vallott. Itt kezdődik bukása. Beszennyezte Isten hitét, hogy ezzel is férje kedvében járjon. Vénusz, akit szolgálók keze ékesít, szorgalmasan nézegeti magát a tükörben. Kezét minden munkától megkímélte, nem kell semmilyen kötelességet teljesítenie. Hiú módon körbepillant, miközben a fésűnek a lehető legkíméletesebben kell a haját érintenie. … E munka közben esik meg, hogy egyik elővigyázatlan szolgálója megrántja az elragadó Héra haját. Erzsébetben felforr a düh, büntetésképpen azonnal szájon vágja a lányt. A lány vére kiserken, egy csepp az úrnő arcára hull, ő egy vászonnal letörli azt, és a helye – elámulva mondhatjuk! – részben megszépül. Közelebbről is megnézi, és csoda tárul eléje: az a hely vonzóbb lett…”

Turóczi László jezsuita szerzetes, Tragica historia, 1729

„Özvegy Nádasdy úrnő egy lányt oly kegyetlenül megkorbácsoltatott, hogy patakzott a vére. A verés után pedig csalánnal bedörzsöltette, és mezítelenül, kitárt karokkal, egy karóhoz kötöztetve, szolgája által hideg vízzel öntette le”

Saáry László tanú vallomása

„A vallomásokat tortúrával, kínvallatással csikarták ki Báthory Erzsébet gyógyító személyzetének négy tagjából, akiket az ellenük indított perben az úrnő „bűntársaiként” emlegetnek. Hármójukat a statáriális gyorsasággal lefolytatott boszorkányperben hozott ítélettel azonnal likvidálták, nehogy valaha is elmondhassák az igazságot arról, hogy nem kínzás folyt Báthory Erzsébet környezetében, hanem gyógyítás, aminek haláleseteiből konstruált a nádor vérontási vádat. Tudomásunk van egy ötödik „bűntársról” is, akit külön perbe fogtak, s mint boszorkányt, őt is kivégezték.”

Részlet Dr. Szádeczky-Kardoss Irmával készült interjúból^¹

A források megbeszélése után együtt próbáljuk megbeszélni a témát. Érveket gyűjteni az ártatlansága mellett, vagy ellen.

Kommunikáció

A harmadik kompetenciaterület a kommunikáció, melyet az előző területekhez hasonlóan a NAT egymásra épülve vázol fel. A diákoknak alsóbb szinteken már képesnek kell lenni mások véleményének megismerésére, sőt felsőben ezt már figyelembe is kell venniük. Meg kell ismerniük a képi és szöveges forrásokat, és tudniuk kell ezekről szöveges véleményt is levonni. A rajzolás és a rajzok elemzése is ehhez a kompetenciaterülethez tartozik. Folyamatok ábráinak megismerése is ehhez a területhez tartozik. A középiskolában már önállóan kell információt gyűjteniük, és esszét is kell tudniuk írni. A kommunikációhoz rendelt feladatokat Európa és a világ koraújkori története köré rendelem.

Kommunikáció 1. feladat

Ebben a feladatban a diákok rajztudását, és szövegelemzési képességeit teszem próbára. A feladatban egy 16. századi kápolnáról kell alaprajzot készíteniük egy forrás segítségével. A megrajzolt darabokat be is mutatjuk az osztály előtt.

Amerika bölcsője

„A kolostor belső udvarából nyílik a kis Kolumbusz-múzeum. Az egyhajós, gótikus kolostortemplom XIV.-XV: századi. Pompás artesonádo mennyezetén kívül szépek a XIV.-XV: századi freskómaradványok és a mudejár stílusú kerengő. A kerengő az 1755-ös nagy földrengés alatt sem sérült meg, eredeti formájában és szépségében fennmaradt, ahogy Kolumbusz is valaha láthatta.

A kolostorban látogatható az a kis szoba, ahol Kolumbusz és az apát beszélgetései folytak. Ezt a szobát a történetírás „Amerika bölcsőjének“ nevezi. Az apát egykori cellájában Cano festményeit csodálhatja meg a látogató, a jelenetek által Kolumbusz életébe engednek bepillantást. A folyosóról nyílik a főterem, ahol a „La Rábidaí beszélgetések“ zajlottak. Juan Perez a város legbefolyásosabb polgárait óhajtotta megnyerni a nagy utazáshoz, végül a Pinzón testvérek támogatását el is nyerte, akik a Nina és a Pinta kapitányaként vettek részt a felfedezésben.

A kolostor mellett, a Tinto folyó partja mentén kialakított kis mesterséges tavon látható Kolumusz három hajójának pontos mása, amelyek a seviallai világkiállításra keszültek. A Nina, Pinta és Santa Maria fedélzetére minden látogatható felmehet, a hajót és annak belső kabinjait is körbejárhatja.

Mudejár stílusú szálloda is áll a kolostor mellett, közelében az 1892-ben felállított, 65 méter magas fehér márványoszlop emlékeztet Kolumbusz utazásának 400 esztendős érvforulójára. La Rábida ferences koslostorát már 1856-ban nemzeti történelmi emlékhellyé nyilvánították.”

(Dudda Roland blogja, Amerika bölcsője bejegyzés)

A kiadott forrás segítségével rajzold meg a kolostor és a múzeum alaprajzát!

Mutasd be röviden az elkészült művet!

Kommunikáció 2. feladat

A harminc éves háború egy hosszú katonai konfliktus, melyben fontos szerepet játszottak az új európai vallási viszonyok is. Talán nehezen átlátható a gyerekek számára. Egy folyamatábra segítségével azonban könnyebben tanulhatóvá válik, nem utolsó szempont persze, hogy ezzel a kommunikáció kompetenciaterületük is jelentősen fejlődhet. A tankönyvben van egy ilyen ábra, de kevésbé használható. Elsőre nehéz feladatnak tűnhet ez, de természetesen akkor adnék ilyen feladatot, ha a gyerekek korábban már megismerkedtek az ábrakészítéssel.

A harminc éves háború

A tankönyv és az internet segítségével készíts folyamatábrát a harminc éves háborúról. Mutasd be a harcoló feleket, vallásukat, és okaikat a konfliktusban való részvételre!

Az ábrákat itt is bemutatjuk egymásnak, és reflektálunk az elkészült munkákra. Ehhez egy kört alkotunk a padokból, és mindenki körbe járhat, hogy megnézze az elkészült alkotásokat.

Tájékozódás időben és térben

Ez a kompetenciaterület véleményem szerint talán az egyik legfontosabb lehet. A diákok egész életét befolyásolhatja az a tudás, amit ennek a területnek a fejlesztésével szerezhetnek. Ez a terület magában foglalja a történelmi korszakok nevének megismerését és a korszakok egymással történő összehasonlítását is (ezt értelemszerűen csak középiskolában). Az időszalag használata fontos része a területnek, már elég korán, általános iskolában is. Az időrendbe állítással kezdődő irányvonal később, az általános iskola felső tagozatán kiegészül konkrét események évszámának ismeretével, a történeti események kölcsönhatásainak felismerésével. Gimnáziumban már az egyetemes és magyar történelem eltérő időbeli ritmusát is meg kell értenie a gyerekeknek. Az atlaszhasználat természetesen itt is előkerül, középiskolában már tudniuk kell alkalmazni a különböző térképeket, és komolyabb megállapításokat is kell tenniük a használatuk során. Ehhez a témához kapcsolat feladataim a második világháború eseményeit dolgozzák fel.

Tájékozódás időben és térben 1. feladat

Ebben a feladatban Németország terjeszkedésének bemutatása lesz a feladat. Ez egy rövidebb feladat, ezért nyilván kevesebb időt is hagynék rá. Egy óra eleji dolgozatnak is fel lehet ezt a feladatot használni, persze akkor előtte külön kell a diákoknak adni, nehogy a tankönyv szövegét is felhasználják munkájukhoz.

Németország terjeszkedése

A tankönyv térkép (212. oldal) és a tudásod segítségével válaszolj a kérdésekre!

Mikor került a Szudéta-vidék német fennhatóság alá? Hogyan sikerült a területet megszereznie Hitlernek?

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

1939 ősze és 1940 nyara között mely területeket szerezte meg a náci Németország?

Mi történt Franciaország déli részével?

Miért nem terjeszkedett Németország a Pireneusi-félszigeten?

Tájékozódás időben és térben 2. feladat

Ebben a feladatban egy három oszlopos táblázatban kell a diákoknak felsorolniuk a világháború eseményeit. Ezzel a feladattal a konfliktusról egy komplex képet kaphatnának a fiatalok. Erre a feladatra az adta az ötletet, hogy az OFI-s tankönyv egy fejezeten belül tárgyalja a magyar részvétellel a háború szakaszait.

A világháború menete

Készíts táblázatot a világháború eseményeiről! Az első oszlopba kerüljenek az évszámok, hónapra lebontva, a másodikba az egyetemes események, míg az utolsó oszlopba a magyar történések!

Készítettem egy mintát a feladatról, ami segít majd nektek elindulni.

Kronológia	Egyetemes történelem	Magyar történelem
1940 nyara 1941. április 11. 1944. június 6.	Az angliai csata kezdete Normandiai partraszállás	Második bécsi döntés A Délvidék visszacsatolása

A felhasznált források listája:

Kojanitz László (szerk): OFI kísérleti tankönyv. 2016. javított kiadás. 10.

Kojanitz László (szerk): OFI kísérleti tankönyv. 2016. javított kiadás. 11.

Kojanitz László (szerk): OFI kísérleti tankönyv. 2016. javított kiadás. 12.

Bárdossy Ildikó, Dudás Margit, Pethőné Nagy Csilla és Priskinné Rizner Erika: A kritikai gondolkodás fejlesztése – az interaktív és reflektív tanulás lehetőségei. Pécsi Tudományegyetem, Pécs, 2002.

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/curriculum/a_kritikai_gondolkods_fejlesztse.html